ÖRÖKSÉGVÉDELEM

MAGYAR

VÁRKUTATÁS



9735 Csepreg, Hunyadi u. 14.
telefon: 06 94 365 593
mobil: 06 30 857 2755
e-mail: drdj.atreus@gmail.com
Legfrissebb bejegyzések:
2015-12-03
"Élő Vár Zemplénben" című kiemelt turisztikai projekt bemutatása | részletek
FÜZÉRI FELSŐVÁR TURISZTIKAI HASZNOSÍTÁSA,RÉSZLEGES MŰEMLÉKI REKONSTRUKCIÓJA A rekonstrukció célja, hogy Füzér vára – a 16-17. századból fennmaradt gazdag tudásanyag felhasználásával...
2015-11-25
329 év után elérte eredeti magasságát a Regéci Vár öregtornya | részletek
Felkerült az öregtoronyra a tetőzet, így az I. Lipót császár és király parancsára 1686-ban lerombolt vár 329 év után elérte eredeti magasságát – mondta el Virág Zsolt projektmenedzser (Magyar...
2015-11-22
Az Egri Érseki Palota projektjének műszaki zárása | részletek
2015. november 20. Érseki Vagyonkezelő Központ EGRI ÉRSEKI PALOTA KULTURÁLIS, TURISZTIKAI ÉS LÁTOGATÓKÖZPONT SAJTÓKÖZLEMÉNY AZ EGRI ÉRSEKI PALOTA KULTURÁLIS, TURISZTIKAI ÉS...
Minden bejegyzés

Várak, kastélyok

Légrád | részletek
Maga a Dráva és a Mura találkozásánál lévő nagy múltú település neve lehet régmúltjának legfontosabb forrása. Ugyan a kiváló névetimológus, Kiss Lajos meglehetősen bizarr javaslatot adott rá!(1)  Szerinte eredetileg egy magyar Lövő lenne az előtag, melynek utólag egy szláv –grád utótagot ragasztottak volna. Így egy kétnyelvű, bilingvis és ilyen értelemben egészen unikális névvel volna dolgunk. Ez...

Regéc várának története | részletek
Minden bizonnyal a szarv alakú, kettős csúcsú hegy szláv neve volt eredetileg a Regéc. Vagyis azon váraink közé tartozik, melyek az őket hordozó hegy nevét vitték tovább. Hasonlóan egyébként a környékbeli Boldogkőhöz (régi nevén: Boldvakőhöz) vagy Füzérhez. Fontos kérdés, vajon ki s mikor építhette a várat? Erre biztos választ nem tudunk adni. Talán a megye egészének történeti vizsgálata vihet...

Dénes József: Szatmár vára | részletek
Mi mással is tiszteleghetnénk az idén 80 éves szatmári származású térképtörténész, Kisari Balla György előtt, mint egy térképtörténeti különlegességgel, amelyik ráadásul hozzásegít minket Szatmár vármegye névadó vára pontos helyének beazonosításához. Az 1564-65-ben felépült szatmári korszerű, olaszbástyás erődöt megelőzően már létezett a városban a király, majd a Szapolyaiak - napjainkra...

Dénes József: Vác-Pogányvár - őskori sáncvár helyett a vallonok sánca 1597-ből | részletek
(egy várrajz régészeti tanulságai) Kisari Balla György térképtörténész Törökkori várrajzok Stockholmban (Bp., 1996.) című könyvében a 113. oldalon publikált egy Vác feliratú helyszínrajzot. Ezen a mai Vác városa és Verőce közti területen - a Duna és a Naszály közti átjárót lezáró - erődök láthatók. Felirataik szerint a vallonok, az olaszok, a németek, a magyarok és a franciák sáncai. Nem nehéz...

Dénes József: Alsó-Tátika középkori vára | részletek
I. A vár földrajzi helyzete A történeti Zala vármegye keleti részén, a ma Keszthelyi-hegységnek nevezett alacsony hegyvidék északi és déli részét egy széles árok választja el egymástól, az ún. Várvölgy. Az északi részt két további tömbre osztja a Sümeg-Za1aszántó közti vetõdés. A két völgy metszõpontján kétszeri vulkáni kitörés hozta létre a Tátika-hegyet. Az első kitörés eredményezte...

1 | 2 | 3 | tovább

Add a Facebook-hoz
Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak. | Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Grafikai Stúdió