ÖRÖKSÉGVÉDELEM
MAGYAR VÁRKUTATÁS 9735 Csepreg, Hunyadi u. 14. telefon: 06 94 365 593 mobil: 06 30 857 2755 e-mail: drdj.atreus@gmail.com
Legfrissebb bejegyzések:
2015-12-03
"Élő Vár Zemplénben" című kiemelt turisztikai projekt bemutatása | részletek FÜZÉRI FELSŐVÁR TURISZTIKAI HASZNOSÍTÁSA,RÉSZLEGES MŰEMLÉKI REKONSTRUKCIÓJA A rekonstrukció célja, hogy Füzér vára – a 16-17. századból fennmaradt gazdag tudásanyag felhasználásával...
2015-11-25
329 év után elérte eredeti magasságát a Regéci Vár öregtornya | részletek Felkerült az öregtoronyra a tetőzet, így az I. Lipót császár és király parancsára 1686-ban lerombolt vár 329 év után elérte eredeti magasságát – mondta el Virág Zsolt projektmenedzser (Magyar...
2015-11-22
Minden bejegyzés
Az Egri Érseki Palota projektjének műszaki zárása | részletek 2015. november 20. Érseki Vagyonkezelő Központ EGRI ÉRSEKI PALOTA KULTURÁLIS, TURISZTIKAI ÉS LÁTOGATÓKÖZPONT SAJTÓKÖZLEMÉNY AZ EGRI ÉRSEKI PALOTA KULTURÁLIS, TURISZTIKAI ÉS... |
Magyarázat a várlistához
Már közel négy évtizede kezdődött a magyarországi várakat feldolgozó kataszter és lexikon előkészítése. Régészek és a várak iránt érdeklődő más szakemberek már addig is több évtizedes munkával létrehozott cédulagyűjteményeit először 1983-84-ben egyesítettem. Akkor 3400 várról tudtunk, ma ez a szám a 9000-et közelíti meg. Adattárunk a teljesség igényére törekedve gyűjti egybe a témával kapcsolatban eddig megjelent valamennyi érdemi történeti, régészeti, topográfiai és kutatástörténeti információt. Fentiekhez kapcsolódva 1992 óta gyűjtjük teljességre törekedve a várak és egyéb erődítmények alaprajzait. Napjainkban már kb. 4000 várról készült különféle minőségű és jellegű felmérést – egy-egy várról többet is őrzünk gyűjteményünkben. Ezek digitalizálása is megtörtént. A téma térbeli lehatárolása: a középkori magyar állam területe. Tehát az 1918-ig fennállt ország területén kívül azokat a boszniai és dalmáciai részeket is feldolgozzuk, amelyek az oszmán hódítás előtt a közös magyar-horvát állam szorosan vett területéhez tartoztak. A vizsgált területnek nem részei a déli határoknál kialakult további bánságok és az ún. melléktartományok. Utóbbiak esetében csak a kifejezetten magyar vonatkozású várakat tárgyaljuk, "határon kívüliként". Időbeli lehatárolás nincs. A vizsgált terület őskori és római kori erődítményei is részei a lexikonnak, hiszen azok sok esetben a középkori várak konkrét helyi előzményét jelentik. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy egy-egy objektum kormeghatározása sem mindig bizonyos. Tehát amelyikről ma azt hisszük, hogy őskori, könnyen kiderülhet, hogy mégis egy fiatalabb korszakban keletkezett. Minden várról közlünk egy 1:25.000 méretarányú térképrészletet, melyen azonos grafikus jelöléssel mutatjuk a vár helyét. A térkép-részletek forrása az egész vizsgált területről egységesen meglévő harmadik katonai felmérés anyaga. Mellette közreadjuk a vár rendelkezésünkre álló legjobb alaprajzát is. Vagyis a két alapvető kérdésre: „hol van?” illetve „hogy néz ki?”, vizuálisan is választ adunk. A várak történetét valóban lexikális tömörséggel, csak a legfontosabb adatokra koncentrálva szándékozzuk ismertetni. Legfontosabb adataink forrásaira a szócikkek végén rövidítésekkel hivatkozunk. | Dénes József Korszakok:
ő = Őskor Kategóriák:
(ő) = Őskori erődítések Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére |
Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak. | Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Grafikai Stúdió
|