ÖRÖKSÉGVÉDELEM

ATREUS

TANÁCSADÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ
BETÉTI TÁRSASÁG


9735 Csepreg, Hunyadi u. 14.
telefon: 06 94 365 593
mobil: 06 30 857 2755
e-mail: atreus@pr.hu
Legfrissebb bejegyzések:
2015-12-03
"Élő Vár Zemplénben" című kiemelt turisztikai projekt bemutatása | részletek
FÜZÉRI FELSŐVÁR TURISZTIKAI HASZNOSÍTÁSA,RÉSZLEGES MŰEMLÉKI REKONSTRUKCIÓJA A rekonstrukció célja, hogy Füzér vára – a 16-17. századból fennmaradt gazdag tudásanyag felhasználásával...
2015-11-25
329 év után elérte eredeti magasságát a Regéci Vár öregtornya | részletek
Felkerült az öregtoronyra a tetőzet, így az I. Lipót császár és király parancsára 1686-ban lerombolt vár 329 év után elérte eredeti magasságát – mondta el Virág Zsolt projektmenedzser (Magyar...
2015-11-22
Az Egri Érseki Palota projektjének műszaki zárása | részletek
2015. november 20. Érseki Vagyonkezelő Központ EGRI ÉRSEKI PALOTA KULTURÁLIS, TURISZTIKAI ÉS LÁTOGATÓKÖZPONT SAJTÓKÖZLEMÉNY AZ EGRI ÉRSEKI PALOTA KULTURÁLIS, TURISZTIKAI ÉS...
Minden bejegyzés

Magyarázat a várlistához

Már több mint 30 éve kezdődött a magyarországi várakat feldolgozó kataszter, lexikon előkészítése. Régészek és a várak iránt érdeklődő más szakemberek már addig is több évtizedes munkával létrehozott cédulagyűjteményeit egyesítettem 1983-84-ben. Akkor 3400 várról tudtunk, ma ez a szám a 7700-at is meghaladja. Adattárunk a teljesség igényére törekedve gyűjti egybe a témával kapcsolatban eddig megjelent valamennyi érdemi történeti, régészeti, topográfiai és kutatástörténeti információt. Az elmúlt években sikerült a teljes jegyzetanyag lényegi kivonatát egységes szempontok alapján word dokumentumokba beírni. Fentiekhez kapcsolódva 1992 óta gyűjtjük teljességre törekedve a várak és egyéb erődítmények alaprajzait. Napjainkban már közel 3000 várról készült különféle minőségű és jellegű felmérést őrzünk gyűjteményünkben. Ezek digitalizálása is folyamatosan zajlik

A téma térbeli lehatárolása: a középkori magyar állam területe. Tehát az 1918-ig fennállt ország területén kívül azokat a boszniai és dalmáciai részeket is feldolgozzuk, amelyek az oszmán hódítás előtt a közös magyar-horvát állam szorosan vett területéhez tartoztak. A vizsgált területnek nem részei a déli határoknál kialakult további bánságok, vagy az ún. melléktartományok (Bosznia, Szerbia, Bulgária, Havasalföld, Moldva). Utóbbiak esetében csak a kifejezetten magyar vonatkozású várakat fogjuk tárgyalni, "határon kívüliként".

Időbeli lehatárolás nincs. A vizsgált terület őskori és római kori erődítményei is részei a lexikonnak, hiszen sok esetben a középkori várak konkrét helyi előzményét jelentik. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy egy-egy objektum kormeghatározása sem mindig bizonyos. Tehát amelyikről ma azt hisszük, hogy pl. őskori, könnyen kiderülhet, hogy jóval fiatalabb korszakban keletkezett.

Minden várról közlünk egy 1:25.000 méretarányú térképrészletet, melyen azonos grafikus jelöléssel, piros nyíllal mutatjuk a vár helyét. A térkép-részletek forrása az egész vizsgált területről egységesen meglévő harmadik katonai felmérés anyaga. Mellette közreadjuk a vár rendelkezésünkre álló legjobb alaprajzát is. Vagyis a két alapvető kérdésre: "hol van?" illetve "hogy néz ki?", vizuálisan is választ adunk. A szócikkben - ha az meghatározható - a vár tengerszint feletti és relatív magassága, valamint a védett terület kiterjedése mindenképpen szerepel. A történetnél az ismert vagy a feltételezett építtetőt, az építés időpontját, de legalább a tényszerűen ismert "terminus ante quem" évszámot, valamint a használat ismert időtartamát feltétlenül megadjuk. A várak történetét valóban lexikális tömörséggel, csak a legfontosabb fordulatokra koncentrálva szándékozzuk ismertetni. Ha régészeti ásatás, vagy műemléki falkutatás volt, azt konkrétan, irodalmi hivatkozással megemlítjük. A várról szóló fontosabb irodalmakra, adataink forrásaira rövidítésekkel hivatkozunk.

A szócikkek sorrendje a várak magyar ABC szerinti neve, ami mindig a település 1913-as nevével kezdődik, amit - ha van ilyen - kötőjellel követ a vár megkülönböztető neve. A Dráva-Duna vonaltól délre és a határon kívül a címszó a vár (valószínűsíthető) magyar kiejtés szerinti neve. Ezután az 1913-as megye neve következik, az akkori határon kívüli részeken a terület neve
(Bosznia, Dalmácia, Szerbia stb.). Megadjuk a mai nevet is és a jelenlegi ország rövidítését. Itt tüntetjük fel a korszakba és a kategóriába sorolást is (lásd a mellékelt rövidítésjegyzéket!).  | Dénes József


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére

Add a Facebook-hoz
Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak. | Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Grafikai Stúdió