ÖRÖKSÉGVÉDELEM

ATREUS

TANÁCSADÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ
BETÉTI TÁRSASÁG


9735 Csepreg, Hunyadi u. 14.
telefon: 06 94 365 593
mobil: 06 30 857 2755
e-mail: atreus@pr.hu
Legfrissebb bejegyzések:
2015-12-03
"Élő Vár Zemplénben" című kiemelt turisztikai projekt bemutatása | részletek
FÜZÉRI FELSŐVÁR TURISZTIKAI HASZNOSÍTÁSA,RÉSZLEGES MŰEMLÉKI REKONSTRUKCIÓJA A rekonstrukció célja, hogy Füzér vára – a 16-17. századból fennmaradt gazdag tudásanyag felhasználásával...
2015-11-25
329 év után elérte eredeti magasságát a Regéci Vár öregtornya | részletek
Felkerült az öregtoronyra a tetőzet, így az I. Lipót császár és király parancsára 1686-ban lerombolt vár 329 év után elérte eredeti magasságát – mondta el Virág Zsolt projektmenedzser (Magyar...
2015-11-22
Az Egri Érseki Palota projektjének műszaki zárása | részletek
2015. november 20. Érseki Vagyonkezelő Központ EGRI ÉRSEKI PALOTA KULTURÁLIS, TURISZTIKAI ÉS LÁTOGATÓKÖZPONT SAJTÓKÖZLEMÉNY AZ EGRI ÉRSEKI PALOTA KULTURÁLIS, TURISZTIKAI ÉS...
Minden bejegyzés

Légrád

Maga a Dráva és a Mura találkozásánál lévő nagy múltú település neve lehet régmúltjának legfontosabb forrása. Ugyan a kiváló névetimológus, Kiss Lajos meglehetősen bizarr javaslatot adott rá!(1)  Szerinte eredetileg egy magyar Lövő lenne az előtag, melynek utólag egy szláv –grád utótagot ragasztottak volna. Így egy kétnyelvű, bilingvis és ilyen értelemben egészen unikális névvel volna dolgunk. Ez – valljuk be – nehezen hihető! Ugyanis a legkorábbi előfordulástól (1384) kezdve folyamatosan Lewgrad, Legrad alakokkal találkozunk. Ergo, ugyanúgy hívták akkor is a települést, ahogyan ma is ismerjük.

A –grád utótag ráadásul várat jelent, viszont a 16. század közepét megelőzően egyáltalán nem hallunk légrádi várról. A Giulio Turco 1572-ben készült rajzán megörökített négyszögletes, négy sarokbástyás palánkvár minden bizonnyal kifejezetten a török veszély miatt épülhetett fel 1551 előtt, talán a Buda török megszállását követő években.


Ugyanez látható Spalla 1670 körül készült felmérésén is:

A különbség csak annyi, hogy időközben a sarokbástyákat négyszögletessé változtatták. Ennek a török elleni védelemben jelentős szerepet játszó, 1672-es összeírása szerint teljesen fából-földből épült végvárnak tehát nincsen semmiféle látható középkori előzménye.

Akkor hogyan és miből magyarázzuk a Légrád nevet? A Dráva eredetileg a település déli szélén folyt s csak valamikor az 1670-et – Spalla térképének keletkezését – követő évszázadban változott a település fekvése a Dráva-meder északra helyeződésével, jobbpartivá. Tehát Légrád neve probléma mentesen magyarázható a tiszta szláv ’Levi grad’ formában, azaz balparti vár.

Hol lehetett, mikor épült vajon ez a névadó vár? Ahogyan arra egy viszonylag eldugott – legalábbis régészek és történészek által ritkán olvasott – folyóiratban közölt fontos tanulmányában Vékony Gábor mutatott rá, Légrád és a közelében épült Dráva-parti Nógrád éppúgy a 9. századi bolgár birodalom nyugati határvárai lehettek, mint a Duna mentén Visegrád és a közelében lévő, megyének is nevet adó Nógrád. Omurtag kán idejében, 827-ben foglalhatták el a Dráván felhajózó bolgárok a fontos stratégiai pontot.(2)  S aztán egészen az Árpád vezette honfoglalásig kezükben is tartották. Persze nem biztos, hogy ők is építették eredetileg. Akár korábbi is lehetett.

Egy biztos, Légrád község az újkorban is végig kitartott az amúgy áradásokkal veszélyeztetett helyen. Ennek valami oka kellett legyen! Még a Dráva fent említett komoly mederváltozása is érintetlenül hagyta a már Spalla 1670-as térképén is a maihoz hasonlóan ábrázolt Légrádot. Annyi történt csak, hogy déli oldaláról közvetlenül az északira került át a folyam élő medre. Tehát nem igen gondolhatunk másra, mint hogy a névadó vár a mai település helyén volt, méghozzá annak szinte egész területét magába foglalva. Megjegyzem hasonlót látunk a még szintén vitatott és alaposabban még nem kutatott Csongrád esetében is!

Légrád és Csongrád folyamparti fekvése:


Mindkét esetben a folyami hajózás lehetett a helyek kiválasztásának fő szempontja.

Ugyan találunk a légrádi határban két ’gradiscse’ néven jelzett objektumot is, melyek szintén várak voltak. Sajnos közelebbit ezek koráról nem tudunk, de aligha lehetettek a helység névadói, mert mind a kettő kifejezetten jobbparti fekvésű - még a régi délebbi mederhez viszonyítva is.

A belterület melletti kisebbik gradiscse:


A jóval délibb – az őrtilosi Földvárral szemközti fekvésű nagyobbik, műholdról:

Elméletileg felvethető lenne, hogy Légrád esetleg csak utóbb költözött a két folyam találkozásánál lévő, ismert helyére. Ez esetben a névadó vár a mai őrtilosi dombokon is lehetett volna. Van is ott egy ismeretlen történetű, kora középkorinak látszó sáncvár, a Földvár.

Modern felmérése:

Ez azonban inkább a középkori Nógrád lehet. Az ugyanis az 1468-as és 1471-es, településnévkénti okleveles említései során következetesen annak helyén szerepel. Ha a nevet szó szerint vesszük, akkor talán ezt építhették a bolgárok a már korábban is megvolt Légrád közelében?

Légrád és Nógrád elhelyezkedése közelmúltbeli térképre jelölve:

Irodalom:

Kiss 1988  Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára I-II. Bp., 19884.
Vékony 1997 Vékony Gábor: A Kárpát-medence népi-politikai viszonyai a IX. században. In: Életünk XXXV. (1997) 1145-1170, 1317-1340.

Lábjegyzet:

(1) Kiss 1988. II. 22-23.
(2) Vékony 1997. 1160


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére

Add a Facebook-hoz
Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak. | Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Grafikai Stúdió