ÖRÖKSÉGVÉDELEM

ATREUS

TANÁCSADÓ ÉS SZOLGÁLTATÓ
BETÉTI TÁRSASÁG


9735 Csepreg, Hunyadi u. 14.
telefon: 06 94 365 593
mobil: 06 30 857 2755
e-mail: atreus@pr.hu
Legfrissebb bejegyzések:
2015-12-03
"Élő Vár Zemplénben" című kiemelt turisztikai projekt bemutatása | részletek
FÜZÉRI FELSŐVÁR TURISZTIKAI HASZNOSÍTÁSA,RÉSZLEGES MŰEMLÉKI REKONSTRUKCIÓJA A rekonstrukció célja, hogy Füzér vára – a 16-17. századból fennmaradt gazdag tudásanyag felhasználásával...
2015-11-25
329 év után elérte eredeti magasságát a Regéci Vár öregtornya | részletek
Felkerült az öregtoronyra a tetőzet, így az I. Lipót császár és király parancsára 1686-ban lerombolt vár 329 év után elérte eredeti magasságát – mondta el Virág Zsolt projektmenedzser (Magyar...
2015-11-22
Az Egri Érseki Palota projektjének műszaki zárása | részletek
2015. november 20. Érseki Vagyonkezelő Központ EGRI ÉRSEKI PALOTA KULTURÁLIS, TURISZTIKAI ÉS LÁTOGATÓKÖZPONT SAJTÓKÖZLEMÉNY AZ EGRI ÉRSEKI PALOTA KULTURÁLIS, TURISZTIKAI ÉS...
Minden bejegyzés

Kristó Gyula: A honfoglalásról

Új felfogásban a honfoglalásról és a magyar állam kialakulásáról

Az ismert szegedi történész, Kristó Gyula két új könyvet is írt honfoglaló őseinkről, a magyarság kialakulásáról, korai történetéről és a magyar állam létrejöttéről.

Munkáiban áttekintést ad - döntően a történeti források adatainak értelmezésére támaszkodva - a "Hétmagyar" törzsszövetség létrejöttéről és történetének a Kárpát-medence birtokbavételével záródó szakaszáról, majd a középkori magyar állam létrejöttéről. Nagyon jó a bevezetőben használt hasonlata, miszerint a honfoglalás korszakáról fennmaradt tényanyag egy nagyon hiányos puzzle-játékhoz hasonlítható. Úgy érzi viszont, hogy 1996-ra megértek a feltételei egy merőben új kép felvázolásának.

Véleménye szerint vissza kell térni a régebben általánosan elterjedt felfogáshoz. A magyar nép kialakulása úgy zajlott le, hogy az Árpád vezette kis létszámú (maximum százezer főnyi) magyarok elfoglalták a Kárpát-medencét. Az itt talált - Kristó szerint 150-250 ezer fős - szláv és elszlávosodott avar őslakosságot népileg asszimilálták, elmagyarosították. Azok, kénytelenek voltak megtanulni uraik nyelvét - véli a szegedi történész. Árpád népe egy valódi nomádokból álló, viszonylag tagolatlan társadalom lett volna, a későbbi nemesség ősei. Az alávetett köznépet szlávnak és elszlávosodott avarnak képzeli el. Ha igaza lenne Kristónak, a világtörténelemben páratlan dolog történt volna esetünkben, a kisebbség asszimilálta volna a többséget (?). Az olvasóra bízom, vajon el tud-e képzelni ilyesmit, mint lehetségest? Vajon, nem az emberiség történetében mindenütt másutt előforduló folyamatok zajlottak-e le a Kárpát-medencében is?

Kristó jó néhány régóta ismert tételét veszi elő újra. Az egyik legvitatottabb közülük az állítólagos déli "Magna Morávia" feltételezése, melyet a Dél-Alföldre vél helyezni. A történeti folyamatok általa elképzelt rekonstrukcióját már 1980-ban megjelent "Levedi törzsszövetségétől Szent István államáig" c. könyvében megadta. Ugyanez elmondható a szerinte létezett "törzsi államokkal" - mint az Árpádok monarchiájának feltételezett előzményeivel - kapcsolatban is. Munkáiban megfigyelhető az egyébként igen nagy elismertségnek örvendő Györffy Györgynek - a korszak kitűnő kutatójának - való mindenároni ellentmondás szándéka. Míg Györffy egy nemzetközi összehasonlításban is igen komoly súlyú honfoglaló magyar fejedelemkori berendezkedést, majd egy rögtön a legjelentősebb európai hatalmak egyikévé váló keresztény királyságot  mutat be munkáiban, addig Kristó Gyula egy jóval elmaradottabb társadalmat, kezdetlegesebb viszonyokat vél bizonyítani.

Igaza van, hogy a szakmai kérdéseket meg kell tanulni ugyanolyan elvont tárgyilagossággal, érzelem és (nemzeti vagy más) elfogultság nélkül tárgyalni, mint ahogy egy fizikus, vagy egy biológus tudja kézbe venni az általa vizsgált témát. Azonban jó lett volna ezt a "sine ira et studio" elvet önmagára is alkalmaznia. Ízléstelennek hat Györffy György marxistának, sőt "vérbeli dogmatikusnak" minősítése. Köztudott, hogy ha valaki, akkor éppen Györffy professzor volt - az elmúlt negyven évben - a magyar polgári történetírás folyamatosságának egyik személyes biztosítója (míg Kristóról ez talán nem igazán mondható el).

Két könyvében Kristó Gyula olyanfajta képet fest a korszak magyarságáról, mint amilyent a magyargyűlölő, őseinket barbár, sültnomád hordaként ábrázoló német, román vagy szláv történészek szoktak. Természetesen, ha ez egy egy tudományosan igazolható kép volna, el kellene fogadnunk! Ám bizonyítható-e ilyesmi, valóban a Kristó által vélt egykori valóságot vetítik elénk a történeti, régészeti, embertani stb. források? Aligha.

Kristó munkája iskolapéldáját nyújtja annak, hogyan lehet valós tényekből, tökéletesen rossz következtetésekre jutni. Ténylegesen  problémát jelent annak megmagyarázása, miként lehetséges a magyar etnikumot az Árpáddal bejött honfoglalóktól, a "Hétmagyar" törzsszövetségtől (és a csatlakozott kabaroktól, egyéb "segédnépektől") leszármaztatni. Utóbbiakról egyértelmű, hogy nem kis részben biztosan törökök és irániak voltak. Nem vitás, hogy a későbbi magyar államnak - annak a politikai szervezetnek, amely 1100 éven át biztosította népünk fennmaradását Európa közepén - a megalapozása az ő érdemük! Azonban a ma 15 milliósra becsült, magyar nyelven beszélő nép vajon származtatható-e tőlük? A kérdésfelvetés jogos, mert mi régészek jól tudjuk, hogy az Árpád-féle "honfoglalók" nem lehettek olyan sokan, hogy a mai nemzet - a demográfia törvényszerűségeit ismerve - levezethető volna belőlük. Mérvadó becslések és számítások szerint az itt találtak és a honfoglalók aránya 4:1, 5:1 lehetett. Ha semmi mást nem tudnánk, csak ezt, már abból is el kellene jutni a megoldáshoz! Nem az Árpáddal jöttek voltak a magyar nyelvűek, hanem az itt találtak, az Árpádék által meghódított "őslakosság"!

Kristó idézi a téma szakértőjét, Éry Kingát, aki megállapította, hogy az Árpád-kori magyar köznép nem vezethető le embertanilag a honfoglalókból, viszont teljesen egyértelműen az Árpád népe által itt talált és leigázott lakosságból ered! Ebből azonban mégsem vonja le az egyedül lehetséges következtetést. Pedig még Eckhart Ferencet is idézi, aki megállapította, hogy az Árpád-kori ismert szolganevek hatalmas többsége finnugor-magyar, míg a vezető réteg nevei döntően törökök. Csak egyfajta "farkasvakság" magyarázhatja a tények ilyen mértékű fel nem ismerését. Persze a művelt közönséget meglepheti, hogy ilyen magától értetődő módon vélem magyarázni a kérdést. Nem én találtam ki, több régész és történész kollégám ezt már évekkel ezelőtt megírta (Engel Pál, Makkay János, Vékony Gábor), csak éppen még nem tudatosult a szélesebb közvéleményben.

Kristó Gyula sajnos több ponton sem tudott megfelelni az általa egyébként igen helyesen hangsúlyozott elfogulatlan tudományos mérlegelés kívánalmainak. Míg a korai avar eredetű "Várkony" helynevek, vagy a szláv toponímia továbbélését magától értetődőnek veszi (ezek 6-9.századi eredetűek), addig a magyar helynevektől egyértelműen megtagadja a 10. századi eredet lehetőségét! A legjellemzőbb, ahogyan a Pest megyei Taksony falu nevének eredetéről ír. Erről a magyar krónikás hagyományban fennmaradt, hogy itt temették el 1046-47 táján Leventét, I.Endre király fivérét, méghozzá pogány módra, dédnagyapja Taksony fejedelem mellé. Ebből az elfogulatlan olvasó nyilván arra gondol, hogy az adat bizonyítja - a 10. századi fejedelmekről, vezérekről elnevezett helyiségek igenis kapcsolatosak a névadó személyekkel. Nem arról van szó, mint Kristó véli, hogy egy "ma már ismeretlen Taksony" nevű személyről kapta nevét a település! Ugyanígy érthetetlen az a felfogása is, miszerint nem ismerünk Szent István előtt élt nemzetség-névadót. Hát akkor ki volt Árpád, Kurszán, Apor, Kán, Kalán, Bogát, Csák, Gyula, Zombor, Tétény, Vérbulcsú, Örs "úr"? - hogy csak a legismertebb neveket soroljuk fel. Ezek közül egykorú vagy közel egykorú külföldi források is említik Árpádot, Kurszánt, Bogátot, Gyulát, Bulcsút és Örs vezért. Persze, Kristó szerint ezek véletlen hasonlóságok lehetnek. Valahogy úgy, mint ahogy a híres bezdédi tarsolylemezen ábrázolt kereszt sem a magyarság és a kereszténység korai kapcsolatát bizonyítja, hanem "sokkal inkább geometriai formáról lehet szó"- Kristó szerint.

Fenti szempontokkal együtt ajánlom figyelmükbe a Szegedi Középkorász Műhely szellemi vezetőjének mindkét könyvét. Sarkított és szerintem alapjaiban téves véleménye arra feltétlenül jó, hogy ráirányítsa figyelmünket a magyarság kialakulásának, korai történetének sok-sok - bizony még megoldásra váró - kérdésére.  Feltétlenül igaza van Kristó Gyulának abban, hogy van még mit gondolkoznunk a "puzzle-játék" darabjainak helyes kirakásán!  | Dénes József

Eredetileg megjelent: Kristó Gyula: A magyar állam megszületése. Szeged, 1995. 382.old.; Uő: Magyar honfoglalás, honfoglaló magyarok. Kossuth Könyvkiadó, Bp. 1996. 201. old. (könyvismertetés) In: Vasi Szemle L (1996) 618-620.


Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére

Add a Facebook-hoz
Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak. | Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Grafikai Stúdió