ÖRÖKSÉGVÉDELEM
MAGYAR VÁRKUTATÁS 9735 Csepreg, Hunyadi u. 14. telefon: 06 94 365 593 mobil: 06 30 857 2755 e-mail: drdj.atreus@gmail.com
Legfrissebb bejegyzések:
2015-12-03
"Élő Vár Zemplénben" című kiemelt turisztikai projekt bemutatása | részletek FÜZÉRI FELSŐVÁR TURISZTIKAI HASZNOSÍTÁSA,RÉSZLEGES MŰEMLÉKI REKONSTRUKCIÓJA A rekonstrukció célja, hogy Füzér vára – a 16-17. századból fennmaradt gazdag tudásanyag felhasználásával...
2015-11-25
329 év után elérte eredeti magasságát a Regéci Vár öregtornya | részletek Felkerült az öregtoronyra a tetőzet, így az I. Lipót császár és király parancsára 1686-ban lerombolt vár 329 év után elérte eredeti magasságát – mondta el Virág Zsolt projektmenedzser (Magyar...
2015-11-22
Minden bejegyzés
Az Egri Érseki Palota projektjének műszaki zárása | részletek 2015. november 20. Érseki Vagyonkezelő Központ EGRI ÉRSEKI PALOTA KULTURÁLIS, TURISZTIKAI ÉS LÁTOGATÓKÖZPONT SAJTÓKÖZLEMÉNY AZ EGRI ÉRSEKI PALOTA KULTURÁLIS, TURISZTIKAI ÉS... |
Félig levésett Nádasdy címer a Mária-oszloponA templomkertben álló, a hivatalos műemlékjegyzékben 1740 körül készültként nyilvántartott szoborról érdekes cikk jelent meg a legutóbbi lapszámban Balogh Jánosné dr. Horváth Terézia jóvoltából. Idézi Farkas Sándort, Csepreg mezőváros-történet íróját, aki 1887-ben megjelent könyvében arról írt, hogy a Boldogságos Szűz kőszobrán a Nádasdyak címere látható. Az azóta elhunyt Szabó József büki helytörténész viszont a magyar állami címer hármashalmos részletét vélte felismerni ugyanebben az angyalfej alatti fekvő ovális kartusban látható címerben. Dr. Horváth Terézia szerint ma már egyik sem ismerhető fel, illetve véleménye szerint Farkas Sándor tévedhetett. Mindehhez halmazatként hozzá kell tegyem, hogy én magam is a legutóbbi Csepreget ismertető útikönyvben (Bük, Csepreg, Sárvár és környékük. Kalauz turistáknak és természetbarátoknak. B.K.L. Kiadó. Szombathely, 2000. 71. oldal) a műemlékjegyzék alapján 1740 táján állított barokk szoborról írtam. Nos, én is tévedtem, illetve – akkor még elkerülte a figyelmemet Farkas Sándor adata – nem néztem meg alaposabban a szobrot! Farkas Sándornak volt igaza, az oszlopon egyértelműen a Nádasdy címer maradványai láthatók, még ma is! Bárki megnézheti, a címerkép felső részét szinte teljesen megsemmisítették, mindössze két függőleges vonal (két nádszál!) érzékelhető. Ugyanezeknek az ovális címerkép alsó felében még a lekonyuló levelei is láthatók. Valóban hármas-halomra emlékeztet a zsombék ábrázolása. A középső – magasabb – zsombékon állt egykor a mára már levésett-lekopott kacsa, a Nádasdyak címer-állata. A lába és a körülötte növő sás stilizált ábrázolása még látható. Mi következik mindebből? A csepregi Mária-oszlop egyike legrégebbi és legértékesebb barokk szobrainknak. Nem 1740 táján készült, hanem 1643 és 1670 között. Az időpontok magyarázata: Nádasdy Ferenc , Csepreg földesura 1643-ban rekatolizált. Éppen a csepregi „felső” (Szent Miklós) templomban 1643. november 25-én, Szent Katalin ünnepén jelentette be 40000 lélek evangélikusból katolikussá térését jelentő lépését. Ennek következtében „Csepregben az eretnekek Academiáját el bontotta, Sárvárbúl és egyéb birtoka alatt lévő helységekbül az hamis tanító és ámító prédikátorokat kihajtotta” – írja a közeli kortárs jezsuita Spanglár András történetíró. 1670-ben viszont I. Lipót császár-király parancsára letartóztatták a „magyar Krőzusnak” nevezett főurat, Magyarország akkori királyi helytartóját. Mint tudjuk, 1671. április 30-án Bécsben bakó csapta le a fejét a Wesselényi-összeesküvésben játszott szerepe miatt. Vagyonát – így a csepregi birtokot is – a kincstár javára elkobozták. Túlbuzgó emberek megpróbálták még a mecénás főúr emlékét is eltörölni („damnatio memoriae”), nyilván emiatt kezdték meg a címer levésését az általa állíttatott szoborról. Aztán jöhetett egy jobb érzésű ember, aki leállította a munkát, hogy ezt azért talán mégse.... Ennek köszönhetően maradhatott meg a ma is látható formában a címerkép-maradvány, hogy még a mai szemlélőt is emlékeztethesse a műveltségéről és gazdag műgyűjteményeiről híres főúrra. Farkas Sándor azt is írja (művének 403. oldalán), hogy a templomban álló – ma is meglévő – kőből faragott nepomuki Szent János szobron is Nádasdy címer található! Vagyis még egy országosan is egyedülálló régiségű, 17. századi barokk szobor van Csepregen, ami védelmre és figyelemre méltó! | Dr. Dénes József Eredetileg megjelent: Csepregi Promenád. 2002. április – XI. évfolyam 5. szám Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére |
Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak. | Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Grafikai Stúdió
|