ÖRÖKSÉGVÉDELEM
MAGYAR VÁRKUTATÁS 9735 Csepreg, Hunyadi u. 14. telefon: 06 94 365 593 mobil: 06 30 857 2755 e-mail: drdj.atreus@gmail.com
Legfrissebb bejegyzések:
2015-12-03
"Élő Vár Zemplénben" című kiemelt turisztikai projekt bemutatása | részletek FÜZÉRI FELSŐVÁR TURISZTIKAI HASZNOSÍTÁSA,RÉSZLEGES MŰEMLÉKI REKONSTRUKCIÓJA A rekonstrukció célja, hogy Füzér vára – a 16-17. századból fennmaradt gazdag tudásanyag felhasználásával...
2015-11-25
329 év után elérte eredeti magasságát a Regéci Vár öregtornya | részletek Felkerült az öregtoronyra a tetőzet, így az I. Lipót császár és király parancsára 1686-ban lerombolt vár 329 év után elérte eredeti magasságát – mondta el Virág Zsolt projektmenedzser (Magyar...
2015-11-22
Minden bejegyzés
Az Egri Érseki Palota projektjének műszaki zárása | részletek 2015. november 20. Érseki Vagyonkezelő Központ EGRI ÉRSEKI PALOTA KULTURÁLIS, TURISZTIKAI ÉS LÁTOGATÓKÖZPONT SAJTÓKÖZLEMÉNY AZ EGRI ÉRSEKI PALOTA KULTURÁLIS, TURISZTIKAI ÉS... |
A tatárok CsepregenA cím alapján a legtöbben a Batu kán vezette 1241-42-es mongol invázióra gondolhatnak. Be kell vallani azonban, hogy a tatárok 1242-es dunántúli tevékenységéről igen kevés adat maradt fenn. Igazából nem tudjuk, Csepregen jártak-e akkor. Biztos tudásunk szerint csak évszázadokkal később, 1605 májusában volt a „csepregi tatárjárás”. Mint Kelet-Európa történelméből közismert, az európai és mai kazahsztáni sztyepp nomád birodalma, az „Arany Horda” Batu kán 1236-ban megindított hódításainak köszönhetően jött létre. A középkor végén önálló, kisebb kánságokra esett szét. Ezek egyike volt a Krími Kánság, amely kénytelen volt elismerni a lassan három kontinensre kiterjedő Oszmán Birodalom szultánjainak fennhatóságát. A krími állam központja Bahcsiszeráj volt, ahol ma is megcsodálhatjuk a kánok 17-18. századi palotáit. Amikor Bahcsiszerájba levél érkezett Isztambulból az „iszlám padisahjának” parancsával, akkor a krími tatároknak nyergelni kellett és haladéktalanul indulni a törökök magyarországi hadjáratainak segédcsapataként. Ösztönző erő a zsákmányolási lehetőség volt. A „tizenötéves” háború nem tartozik a köztudatban számon tartott legismertebb eseménysorok közé. Az 1593-1606 között folyt küzdelem tétje a török fennhatóság további kiterjesztése, avagy - keresztény oldalról nézve – esetleges visszaszorítása volt. A „hosszú háború” változatos és pusztító harcok után kompromisszumos békéhez vezetett. A nagy háború utolsó szakaszában 1604-ben Felső-Magyarországon az erőszakos katolikus ellenreformáció és az azt támogató császár-király központosító, a rendi önállóságot csorbítani kívánó politikája ellenhatásaként kirobbant a Bocskai-szabadságharc. Utóbbi egyike volt történelmünk kevés számú győzelemmel végződő „nemzeti” felkeléseinek. A Habsburg udvar az 1606-ban megkötött bécsi békében kénytelen volt elismerni a protestánsok szabad vallásgyakorlatát és ami ezzel együtt járt, a rendek további meghatározó szerepét (népszerűen szólva: a magyar alkotmányt). Észak-magyarországi társaiktól eltérően a dunántúli főurak és az itteni magyar végvári katonaság zöme megmaradt a Habsburg Rudolf király hűségén, vagy éppenséggel kiváró álláspontra helyezkedett. Így volt ezzel a csepregi birtok igazi úrnője, Nádasdy Ferenc – a híres törökverő „fekete bég” – özvegye, Báthori Erzsébet is. Kiskorú fia, Nádasdy Pál nevében ő igazgatta a Csepreget is magában foglaló hatalmas Nádasdy-birtokot. Tévesen gondolta – az egyébként nagy érdemű – Farkas Sándor, hogy 1605 tavaszán az ifjú Nádasdy Tamás (a hasonló nevű 1562-ben elhunyt nádor Kristóf nevű öccsének fia) lett volna Csepreg birtokosa. Ő a család másik – Egerváron, Jánosházán, Kaboldon és Kőszegen birtokos – ágához tartozott. Báthory Erzsébet az egész nemzetközi horror- és orvostörténeti-irodalomban elhíresült. Orvostörténészként Antall József írt róla kitűnő tanulmányt. Újabban ugyan egyes kutatók felvetették, hogy az ellene felhozott vádak – miszerint fiatal lányok kínzásában és kegyetlen legyilkolásában lelte volna örömét – koholtak lettek volna. Ennek azonban az eseményekről fennmaradt egykorú, hiteles feljegyzések ellentmondanak. Hogy Csepregen is zajlottak a horrorfilmekbe illő jelenetek, azt – konkrét ismert adat hiányában - csak feltételezhetjük. Mindenesetre nem alap nélkül, tudniillik a rokonok kérésére indult bűnper adataiból tudható, hogy Báthori Erzsébet és bűntársai számára szinte mindennapos „szórakozást” jelentett a szadizmus. Éppen a Csepregen Nádasdy Annával házasságot kötő Zrínyi Miklós volt, aki 1610-ben kezdeményezte a kegyetlen anyós tetten érését a csejtei kastélyban (ma Szlovákia területén, az egykori Nyitra megyében). A helyszínre kiszálló Thurzó György nádor félholt leányokat talált, akiket éppen kínoztak. Azonnal kimondta – mint az ország király utáni első bírája – az ítéletet, ami életfogytiglani elzárás volt Csejte várában. Ezzel a rokonok érdekét szolgálta, mert ha az ügy rendes bíróság elé került volna, akkor az ítélet csakis halál és vagyonelkobzás („fő- és jószágvesztés”) lehetett volna – a kincstár javára. Ezt a király (1611-ben már II.Mátyás) szerette volna elérni. Törekvését a nádor arra hivatkozva tudta elutasítani, hogy Báthori Erzsébet törvény előtti újabb felelősségre vonására már nincs lehetőség, mert életfogytiglani börtönbüntetését tölti. A magyar perjog szerint börtönben büntetését töltő személyt nem lehetett perbe idézni, csak szabad lábon lévőt. A császár-király pártján lévő Istvánffy Miklós kortárs történetírót idézzük: „Némethy Gergely hajdúvezér, 1300 emberrel és egy tatár csapattal... Csepregig nyomulván, ott megállapodék...a tágas palotában, hol gróf Zrínyi Miklós, Nádasdy Ferenc leányával nemrég lakodalmát tartá... a környék nemességét magához rendelte. Csodálatos, emlékezetes, mily gyorsasággal, mily engedelmességgel s mily kiváló hűtlenséggel csatlakoztak ezek hozzá, kik közt volt mindenek előtt Nádasdy Tamás, Ráttky Menyhért...”. Egy másik korabeli krónikás, Pethő Gergely elbeszéléséből tudjuk, hogy ekkor Sopron és Vas megye nemessége a Bocskai vezette rendi erők mellé állt, csak Batthyány Ferenc, Zrínyi Miklós és enyingi Török István tartottak ki a császár-király hűségén. Az említett Zrínyi Miklós nem azonos a későbbi költő-hadvezérrel, az ő nagybátyja volt, aki akkoriban az Adria partjáig hatalmas birtokokkal rendelkező Zrínyi család fejének számított. Övé volt Vas megyében Vép, Vörösvár és Monyorókerék uradalma. Felesége Nádasdy Anna volt, Báthori Erzsébet idősebb lánya. Az ő lakodalmuk zajlott a csepregi kastélyban, valamikor 1605 kora tavaszán. Erről tanúskodik egy feljegyzés a csepregi polgármesterek protokollumában, miszerint 1605. március 15-én Molnár Mihály polgármester „kisasszonyunk lakodalmára 3 forintot adott a város pénztárából”. A lakodalom helyszíne a mai főtéri kastély nagyterme lehetett. Az épületről 1608-ból fennmaradt egy összeírás: „az öreg (értsd: nagy – D.J.) táncoló házban vagyon kemence három. Mind végig leszegezett padok benne. Vagyon három ajtó rajta, nem pléhesek. Ezen házon való üveg ablakokat mind elhordták az tatárok.” Ebből derül ki, hogy a Némethy seregét kísérő Toktamis Giráj szultán, krími trónörökös vezette tatárok nem éppen barátságosan viselkedtek. Ezt megmagyarázhatja az a tény, hogy a kastély Sárváron meghúzódó úrnője, a hírhedt Báthori Erzsébet vonakodott ágyúkat adni a Némethy vezette magyar-tatár hadnak a császár-király hűségén kitartó Sopron ostromához. Emiatti bosszúságában engedhette meg Bocskai dunántúli seregének főkapitánya a tatároknak az épület kifosztását. Nagyon érdekes volna tudni, milyenek lehettek az üvegablakok, amiket a tatárok érdemesnek tartottak elhordani? Egyáltalán elképzelhető-e, hogy el is tudták szállítani a távoli Krím-félszigetre? Egyáltalán nem kizárt, hogy szalma közé csomagolva, szekéren eljuttatták Nagykanizsára. Tudni kell, hogy 1600 óta Kanizsa vára egy török vilajet (tartomány) székhelye volt. A Johann Tilly császári generálistól elszenvedett őszi körmendi vereség után Némethy serege ide húzódott vissza. Semmi akadálya nem volt innen biztonságos vízi úton a Dráván, Dunán, Fekete-tengeren át a Krímbe szállítani a rablott holmit. Lehet, hogy valamelyik bahcsiszeráji tatár káni palota ablakaként ma is viszont láthatjuk őket? | Dr. Dénes József
Eredetileg megjelent: Csepregi Promenád. Ajánlja a cikket ismerősének | Nyomtatható verzió | Cikk tetejére |
Az oldalon szereplő információk, képek és publikációk szerzői jogvédelem alatt állnak. | Minimum felbontás: 1024 x 768 | Grafika és kivitelezés: Civertan Grafikai Stúdió
|